Edelia Seir

Nevem - avagy az álnév, melyen a Blogger világában publikálok - EDELIA SEIR; meglehet, hallottál már rólam, ugyanakkor éppígy elképzelhető, hogy sosem futottál még belém megkezdett blogregényeim lapjain. A nevet egy hajdanvolt regénykezdeményem főhősnője birtokolta annak idején, mostanra azonban tulajdon álnevemmé avanzsált, s voltaképpen nem is véletlenül - a mélázó, szende írólánykát ugyanis önmagamról mintáztam.

ÉN ÉS AZ ÍRÁS
Idestova hat-hét éve koptatom a klaviatúrát - hogy miként kezdtem írni, kikopott emlékeim fellegéből, ám határozottan él bennem a kép, miként a gép előtt gubbasztva, kicsiny gyermekként fogalmazgatom életem első, légbőlkapott kis irományait. A röpke, vidám kis történetek helyét fokozatosan vették birtokba eleinte a fellángolásszerű regényrészletek, majd a későbbiekben a keserédes, melankolikus, s olykoron egyenesen drámai novellák, kósza firkálmányok. A mai napig nem hullajtottam el e stílust, mindmáig számtalan
búskomor, drámai elemet csempészek műveimbe, kesernyés pillanataimban teljes novellákat, történeteket építek az emberi fájdalom, gyász, tragédia köré, melyet magam is átéltem, tapasztaltam, s tán épp ezért ette be magát szívembe a sötét, gyászos hangvétel.
Szoros szálak fűznek a magyar nyelvhez, irodalomhoz, a könyvek kiskorom óta fontos szerepet töltenek be életemben. Szabadidőmet az írás mellett általában különféle regények lapozgatásával töltöm, melyeknek tintabetűi megalapozták, majd folyamatosan bővítették, színezték szókincsemet, formálták fogalmazáskészségemet, mindezek által kialakítván mostanra sajátossá vált stílusomat.
Szívesen veszek részt rövidebb-hosszabb novellapályázatokon, versenyeken, meggyőződésem ugyanis, hogy egy író számos tapasztalatot szerezhet egy-egy megmérettetés alkalmával - olykor magam is szívesen szervezek hasonlókat, bár már huzamosabb ideje nem csillogtattam meg szervezői tudásom.
Maroknyi szabadidőmet gyakorta fordítom amatőr írópalánták támogatására, segítésére, emellett örömmel írok cikkeket, illetve készítek interjúkat.

NÉHÁNY SZÓ RÓLAM
Komárom városában születtem, ámde csecsemőkorom óta a fővárosban élek. Szívem olykor vadregényes, erdei tájakra húz, ám éppígy rajongok Budapest álomba illő utcáiért, melyeket ezüstszalagként szel át a Duna csillámló vize. Kedvenc városaimként mégis Londont, New Yorkot, Párizst tartom számon, s hatalmas álmom, hogy a felsoroltak mindegyikébe (s még jó néhány helyre) ellátogathassak, akár mindössze egy-két nap erejéig. Kiskorom óta imádok utazni, emellett mindig is érdeklődtem a különféle kultúrák iránt, amelyeket mindenképpen szeretnék részletesebben megismerni. Nagyjából nyolc éve tanulok angolul, szabadidőmben szívesen olvasok angolul is, bár jobban kedvelem az anyanyelvemen írt műveket. Szívesen megtanulnék franciául, sőt, japánul is, ugyanis kisgyermekkorom óta érdeklődöm a különféle nyelvek iránt.
Iron Maiden - Wasted Years
Kedvenc virágom a rózsa, ám rengetegféle növényt szeretek, főként a tavasszal előbukkanó tarka, ezerszín ruhát öltő hírnököket, amelyek színnel, élettel töltik meg az ébredező természetet.
Általában kitűnő, jeles tanulóként zárom az évet, noha mumusaimmal, a reáltárgyakkal igencsak meggyűlik a bajom - ezzel szemben roppant érdeklődő vagyok a humán tantárgyakkal kapcsolatban, főként a magyar, illetve a történelem köt le (előbbinek megszállottja vagyok, míg utóbbit kedvtelésből szokásom tanulmányozni).
Hatalmas Iron Maiden-rajongónak vallom magam, emellett szívesen üvöltetem a Bon Jovit, az AC/DC-t, olykor egy-egy Nirvana szám meghallgatására is sort kerítek, s alapjában véve igen vegyes az ízlésem zenei téren - melankolikusabb pillanataimban szívesen hallgatok lágyabb, könnyfakasztó dallamokat, ám a musicaleket sem vetem meg, sőt, örömest hallgatom rongyosra kedvenc dalaimat. Magam is zenélek; évek óta játszom fuvolán, eme elfoglaltságom valamelyest megszerettette velem a komolyzenét is, bár magamtól ritkán hallgatok effélét. Hajdan táncoltam is, mára azonban - számtalan elfoglaltságom miatt - csupán a futást űzöm, mint sportot, illetve ritka alkalmakkor lovagolni is eljárok, főként a tanítási szünetekben. A röplabdát is kedvelem, noha az iskolán kívül nemigen szokásom játszani, olykoron pedig szívesen közlekedem kerékpárral.
Két, nálam ifjabb testvérrel rendelkezem, öcsém idősebb, húgom fiatalabb. Hétköznapjaimat lilára mázolt kis kuckómban tengetem, pehelypuha ágyam, s elmaradhatatlan laptopom társaságában. Jól megvagyunk mi együtt. (:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése